A Cora áruházak egyedülálló sajtválasztékkal büszkélkedhetnek.

Jól képzett és gyakorlott munkatársak segítik a vásárlókat eligazodni a számos országból érkezett sokféle sajt között.

300-féle sajtunk 11 országból érkezik: nálunk a görög feta, a francia camembert, a holland edami, a dán kéksajt, az olasz mozzarella csomagolva és kimérve is kapható.

Csak francia sajtból több mint 50 fajta közül választhatnak vásárlóink. Szakértelmünk, hûtési és tárolási technológiánk garantálja, hogy a Cora áruházakban vásárolt sajt megõrzi eredeti zamatát.

Érdekességek a sajtok történetébõl

Roquefort

Ezt a nagy hagyományokkal rendelkezõ, nyers juhtejbõl készült kékpenészes sajtot eredetileg a dél-franciaországi Roquefort városka környékének barlangjaiban készítették.

A néphagyomány szerint körülbelül kétezer évvel ezelõtt véletlenül találta fel egy feledékeny, szerelmes pásztorfiú, aki sajtból és kenyérbõl álló ebédjét reggel egy közeli barlangba tette. Majd megpillantott egy szépségesen szép leányt, nyomába eredt teljesen elfeledkezve ebédjérõl. Amikor néhány nap múlva visszatért a barlangban felejtett ételért, azon egy zöldes színû penészréteg telepedett meg, amely a sajt belsejébe is beszivárgott. Attól kezdve a pásztorok ebbe a barlangba hordták sajtjaikat érlelni, amelyek mellé egy darab rozskenyeret is tettek, hogy ezáltal felgyorsítsák a penészréteg kialakulását.

Bár a tej ma már származhat más vidékrõl is, az érlelés mind a mai napig ugyanazokban a barlangokban történik, mint évszázadokon keresztül. Az eredmény egy egészen különleges zamatú, érettségi fokától függõen fûszeres vagy pikáns ízû sajt, amelynek zsírtartalma legalább 52%.

A Roquefort nélkülözhetetlen alkotóeleme mindenfajta sajttálnak. Alkalmas mártások ízesítésére, kínálhatjuk elõételként kenyérfalatkákon, használhatjuk saláták vagy pikáns hasék készítéséhez. Desszertként friss körtegerezdekkel is fogyaszthatjuk.

Morbier

A Morbier sajt egy - a közepén található széncsíknak köszönhetõen azonnal felismerhetõ - tehéntejbõl elõállított, jellegzetes francia sajt. Évszázadokkal ezelõtt úgy készítették, hogy az este megmaradt aludttejet hamuval fedték be, hogy megvédjék a rovaroktól, majd másnap erre a hamurétegre újabb réteg friss sajt került. Ez a ma már csak díszítõ elemként használt, növényi hamuból készült fekete csík ennek a hagyománynak állít emléket.

Mivel egy nem túl erõs ízû sajt, ajánljuk az új ízeket keresõ, de „óvatos” ínyenceknek.

Általában friss, ropogós kenyérre, vagy forró burgonyára olvasztva, fehérbor kíséretében fogyasztják.

Bleu d'Auvergne

A legenda szerint egy parasztlegénynek támadt az az ötlete, hogy a sajttörethez hozzáadja azt a penészgombát, amelyet egy rozskenyérdarabon vett észre. Érés közben tûvel megszurkálta a sajtot, így alakult ki belsejében a kékeszöld erezet, a sajtnak pedig különleges aromája lett.

Érlelése részben még hagyományos módon, barlangokban történik legalább egy hónapig. Kérge vöröses narancsszínû, sajttésztája szilárd és rugalmas, ugyanakkor nedves és krémes, egyenletesen elszórt szürkéskék penészfoltokkal és erekkel, erõteljes, pikáns ízzel. Mikor az érett sajt belseje kezd összeesni, ízei fokozottabbá, fûszeresebbé válnak.

Testes vörösborral és rozskenyérrel fogyasztva igazi csemege.

Gorgonzola

A kékpenészes sajtok olasz klasszikusa, ma egyike a világ legismertebb sajtjainak. Nevét a hasonnevû észak-olasz városkáról kapta, amelynek határában régen a hegyekbõl a síkságra vándorló tehenek legeltek. A legenda szerint ezt a sajtféleséget egy lombard vendéglõsnek köszönhetjük, aki néhány enyhén megpenészedett lágysajt-darabot kínált a ház specialitásaként a vendégeknek, akik el voltak tõle ragadtatva. Így született meg a nemespenésszel érlelt sajt.

Ma már igen sok változatban létezik. Egyedülálló ízét és aromáját annak az összjátéknak köszönheti, amely a belsõ kékpenész és a kérgen található erõteljes rúzsbevonat között jön létre.

A Gorgonzola fekete olajbogyóval fogyasztva kedvelt elõétel Lombardiában. Leveles salátákhoz dióbéllel szervírozzák. Zsályával és fokhagymával összekeverve ciabatta kenyérre kenik.

Raclette

A Raclette egyike a legnagyobb hagyományokkal rendelkezõ svájci sajtoknak. A pásztorok már a középkortól fogva a baráti körben elfogyasztott Raclette-tõl kaptak új erõre. A hagyomány szerint a kerék alakú, félbevágott sajtot a tûzhely elé téve a nyílt tûzön megolvasztották. Mikor a sajt felülete hólyagosodni kezdett, egy kaparókéssel a felszínét lekapargatták, forró sült vagy fõtt burgonyával és ecetes uborkával fogyasztották. Neve is a francia "racler" szóból származik, melynek jelentése: lekaparni, levakarni.

Napjainkban az Alpok Svájcban húzódó északi völgyeiben fekvõ parasztgazdaságokban készítik pasztõrözött tejbõl. Érlelési ideje legalább 60 nap. Íze kissé savanykás, fûszeres.

Kísérõjeként száraz fehérbort ajánlunk.

Brie de Meaux

A Párizstól délkeletre fekvõ Ile de France az otthona a klasszikus Brie de Meaux-nak.

Az 1814-15-ös bécsi kongresszus küldötteinek kínálták elõször desszertként, és a sajt sikerén felbuzdulva ezt követõen egész Európában utánozni kezdték.

Nyers tejbõl kézmûves módon állítják elõ és kizárólag száraz sótömbbel sózzák.

A minõség egyik, ha nem legfontosabb tényezõje a sajt lassú, pincékben - meghatározott hõmérsékleten és páratartalom mellett - történõ érlelése. Ezzel az eljárással a sajt megõrzi a tej jellegzetességeit - a termõföld, a növények és a dús füvek zamatát. Roséval vagy könnyû fûszeres vörösborral és friss, ropogós baguette-el fogyasztva igazi csemege.