Bede tipp

Az idők során alapvetően háromféle halászléfőzési módszer alakult, lett ismert és terjedt el: A dunai, a tiszai-kőrösi,és a balatoni.

Egyedül a dunait nem passzírozzák, hanem szűrik sőt sok esetben még azt sem. A jóféle halászlét is természetesen rengetegféleképpen készítik és természetesen mindenki esküszik rá, hogy az övé az igazi. Bajától délre például több paradicsomot tesznek bele és rövidebb lével tálalják. Van ahol a paradicsomot igazán vétkes dolognak tartják, ellenben a kész levet akár még friss újhagymával is megszórják.

Nekem van akkora szerencsém, hogy az ország különböző pontjain számtalan alkalommal fogyaszthattam különböző halászleveket és egy-két kivételtől eltekintve fantasztikus élményekkel lettem gazdagabb.

Sokak szerint a jó halászlé titka, a többféle friss halban és a kiváló minőségű fűszerpaprikában rejtőzik. Nem véletlen, hogy a törökbors, azaz a fűszerpaprika elterjedése adott hatalmas lendületet a halászléfőzés elterjedésének. Nagy halfőző mesterek, szinte egybehangzó állítása szerint az igazi halászlé alapja természetesen a ponty, de mellé érdemes főzni még kárászt, keszeget, harcsát, törpeharcsát, busát, compót, akár kecsegét is egyedül amúrt nem. Én itt bátorkodnám megjegyezni, hogy „ételízesítővel” ne alázzuk meg a halászlevünket!

Hiszen egy szegedi mondás is azt tartja, a halászléből kiindulva, „kinek sója paprikája mögvan annak minden fűszere mögvan”.

Természetesen nem mindenkinek adott a lehetőség, hogy szabadtűzön, bográcsban készítsen halászlét, pedig az igazi különbség halászlé és halászlé között itt lelhető fel. Egy igazi passzírozott többféle halból készült levet sokan könnyebbnek tartanak elkészíteni konyhai körülmények között, de a füst, a fa és a természet illatát nem tudja pótolni semmi. Tehát az igazi halászlé, bográcsban, fával (és nem gázrózsával) tüzelve készül.

Akár így akár amúgy készítjük a halászlevet, akkor lesz jó ha kezünket az edény fölé tartva érezzük, hogy ragad a tenyerünk.

Készíthetünk mi bármilyen halászlevet, de a hal, a fűszer és a hagyma mellől ki ne hagyjuk a „szívet és lelket” mert akkor biztos nem lesz az igazi.

Ja és még egy megszívlelendő tanács: a hal csak életében szeret úszni, elfogyasztása után egy jóféle pohár borral ( vagy kettővel) tiszteljük őt meg.